Mi a különbség a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog között? Hogyan keletkeznek? Erősebb-e egyik, mint a másik?
Bár mind a tulajdonjog, mind a haszonélvezeti jog fennállhat ingó és ingatlan dolgokon egyaránt, a gyakorlatban legtöbbször az ingatlanjog területén merül fel a két jogintézmény elhatárolása. Az alábbi bejegyzésünkben gyakorlati példákon keresztül adunk választ a témában leggyakrabban felmerülő ingatlanjogi kérdésekre.
A tulajdon és a haszonélvezet keletkezése, tartalma
Ingatlanon fennálló tulajdonjog többnyire ingyenes vagy visszterhes szerződés (ajándékozás vagy adásvétel) és öröklés útján, haszonélvezeti jog pedig szerződéssel vagy törvény erejénél fogva (özvegy házastárs haszonélvezeti joga a közösen lakott ingatlanon) jön létre. Ingatlanon alapított haszonélvezeti jog esetében az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükségszerű. Haszonélvezeti jog egyszerre több jogosultat is megillethet akár közösen az egész tulajdonra, vagy annak egyes részei vonatkozásában.
A Polgári Törvénykönyv értelmében a tulajdonost megilleti a tulajdonjog tárgya kapcsán a
- birtokláshoz való jog,
- használat és hasznok szedésének joga, valamint
- rendelkezési jog.
A haszonélvező jogosult a birtoklásra, használatra és a hasznok szedésére, rendelkezési joga azonban nincs. A legfontosabb kérdés tehát az, hogy a gyakorlatban a tulajdonos vagy haszonélvező élvez elsőbbséget azon jogok gyakorlásában, amelyek mindkét felet megilletik.
Mi az erősebb?
A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos birtoklási, használati és a hasznok szedésére vonatkozó joga annyiban korlátozott, amennyiben a haszonélvező ezeket a jogokat gyakorolja. Egy lakás esetében tehát a tulajdonos köteles tűrni, hogy a haszonélvező a lakásban lakjon, azt használja.
A haszonélvezeti jog személyhez fűződő jog, azaz a jogosult nem ruházhatja át azt másra. A haszonélvezeti jog gyakorlása azonban átengedhető. A haszonélvező ezt ingyenesen bármikor, a tulajdonos hozzájárulása nélkül megteheti. Ellenérték fejében (pl. a haszonélvező bérbe adja az ingatlant) azonban csak annyiban, amennyiben a tulajdonos a használatra, a hasznok szedésének jogára azonos feltételek mellett nem tart igényt.
A rendelkezési jog kizárólag a tulajdonost illeti meg, a haszonélvező tehát nem rendelkezhet az ingatlannal, nem adhatja el és nem terhelheti meg azt.
A gyakorlatban sokszor vitás helyzetbe kerülnek a felek a kötelezettségek kapcsán. Amennyiben a haszonélvező használja az ingatlant, ő viseli az ingatlannal kapcsolatos terheket és a használatból eredő kötelezettségeket. A rendkívüli javítási munkálatok költségei azonban mindig a tulajdonost terhelik.
Fontos gyakorlati szempont a jog- és a birtokvédelem. Amennyiben valaki megsérti a haszonélvező használati jogát, ő a tulajdonossal azonos jogvédelmet élvez, az alkalmazott birtokvédelem pedig a haszonélvezőt még a tulajdonossal szemben is megilleti.
Haszonélvezeti jog alapítása a gyakorlatban
A haszonélvezeti jog egy vagyoni értékű jog, emiatt fontos tudni, hogy alapításakor a jogosult visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles utána fizetni, míg a haszonélvezet megszüntetése esetén a jogosultat jogának ellenértéke megilleti. Haszonélvezeti jog mind természetes személy, mind jogi személy javára alapítható. Szerződéssel történő alapításkor természetes személyek esetén legfeljebb a jogosult haláláig, jogi személyek esetén 50 évre alapítható.
A haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapítása ingatlanok vonatkozásában legtöbbször családon belül történik. Ilyen esetben a pl. a tulajdonos szülők gyermekük számára kívánják biztosítani az ingatlan használatára vonatkozó jogot, a rendelkezési jog megtartásával.
Bízunk benne, hogy a fentiek alapján világossá váltak a tulajdon és a haszonélvezet közötti legfontosabb különbségek. Tekintettel arra, hogy a haszonélvezeti jog a tulajdonjoggal szemben fennálló igen erős jogosultság, a témával kapcsolatban felmerülő bizonytalanság vagy kérdés esetén javasoljuk, hogy konzultáljon szakemberrel. Időpontfoglalásért kattintson honlapunkra!
