Ingatlant venni nem könnyű, sokféle buktatóval találkozhat. Bár szakember közreműködése elengedhetetlen, érdemes tisztában lenni azzal, hogy mire kell figyelni. Összeszedtük az öt legfontosabb szempontot.
Forduljon szakemberhez!
Tapasztalataink szerint a legtöbben csak az adásvételi szerződés megkötéséhez vesznek igénybe ügyvédi segítséget. Sokszor azonban ennek nagy ára van. Megfelelő ügyvédi segítséggel már a kiszemelt ingatlanra tett ajánlatot megelőzően is sok bosszúságtól és akár felesleges kiadástól óvhatjuk meg magunkat. Ügyvédi közreműködés mellett minden szerződő fél jogai és igényei a legnagyobb biztonság mellett érvényesíthetők. Javasoljuk, ha bármilyen kérdés vagy bizonytalanság merül fel, mindenképp keressen fel egy ügyvédet.
Mindig nézze át a tulajdoni lapot!
A kiszemelt ingatlanhoz kapcsolódó információk egyik hiteles forrása a tulajdoni lap, ezért ezt minden esetben kérje le és nézze át. A tulajdoni lapról kiderül, hogy ki az ingatlan tulajdonosa és az is, hogy van-e bármilyen teher az ingatlanon. A vételi ajánlat vagy akár a teljes adásvételi szerződés érvényességét is befolyásolhatja, ha nem a megfelelő személy (vagyis a tulajdoni lapon szereplő tulajdonos) fogadja el vagy írja azt alá.
Vannak elővásárlásra jogosultak?
Ingatlanon akár jogszabály, akár a felek megegyezése alapján is állhat fenn elővásárlási jog. A leggyakoribb a tulajdonostársak elővásárlási joga közös tulajdon esetén. Főszabály szerint az eladó köteles a kapott vételi ajánlatot az összes elővásárlási jogosulttal közölni és amennyiben valamely jogosult élni is kíván ezen jogával, úgy az adásvételi szerződés a tulajdonos és az elővásárlásra jogosult között jön létre.
Elővásárlási joggal leggyakrabban a társasházak lakásai és a házban található gépkocsi-beállók érintettek. Amennyiben a tulajdonos a lakást és a garázst együtt (ún. dologösszességként) kívánja értékesíteni, akkor az elővásárlásra jogosultak csak a dologösszesség egészére vonatkozóan gyakorolhatják elővásárlási jogukat. Ha azonban a tulajdonos külön szerződésben értékesíti a lakást és a garázst, és ez utóbbi egy helyrajzi számon szerepel több másik beállóval, úgy előfordulhat, hogy a garázst egy elővásárlásra jogosult veszi meg, míg az új tulajdonos pedig csak a lakáshoz jut hozzá.
Mi az a foglaló?
Az ingatlan adásvételi szerződések megkötésekor a felek sokszor alkalmaznak foglalót. A foglaló a szerződés teljesítésének meghiúsulása esetére ad büntető jellegű biztosítékot. A foglaló mértéke általában az ingatlan vételárának 10 %-a, amit többnyire a szerződés aláírásakor fizetnek meg (a kifizetés történhet készpénzben, utalással vagy akár ügyvédi letétbe helyezéssel is).
Amennyiben a szerződés teljesítése mindkét félnek felróható vagy egyik félnek sem felróható okból hiúsul meg, a foglaló visszajár. Egyébként a meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglaló esetén az összeg kétszeresét köteles visszafizetni. Szerződésszerű teljesítés esetén a foglaló teljes összege beszámítandó a vételárba.
A tulajdonjog átszállása
Ingatlan adásvétele esetén a tulajdonjog átszállásához szükség van érvényes adásvételi szerződésre, illetve a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Mind az eladó, mind a vevő szempontjából lényeges, hogy erre milyen feltételek teljesülésével kerül sor. Léteznek olyan jogintézmények, amelyek célja, hogy megvédjék a vevőt attól, hogy tulajdonjogának bejegyzése előtt bárki más tulajdont szerezzen az ingatlanon, az eladót pedig attól, hogy lemondjon tulajdonjogáról, mielőtt a teljes vételár kiegyenlítése megtörténik. Ezek szerződésbe foglalását mindenképpen érdemes megfontolni.
Természetesen az ingatlan adásvételek kapcsán még számos tényezőre is figyelemmel kell lenni, most csak a legfontosabbakat emeltük ki. Ha konkrét kérdése van vagy segítségre van szüksége egy szerződés véleményezése vagy elkészítése kapcsán, készséggel állunk rendelkezésére.
Időpontfoglalásért kattintson a Kapcsolat menüpontra!
