Az egyszerűsített foglalkoztatás igen népszerű, mivel kevés adminisztrációval jár és anyagilag is előnyösebb. De ha kedvezőbb, miért nem alkalmazza mindenki? Melyek alkalmazásának előnyei és korlátai?
Mikor beszélünk egyszerűsített foglalkoztatásról?
Az egyszerűsített foglalkoztatás mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára létesíthető meghatározott időtartamra. Egy naptári napon legfeljebb foglakoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja meg
- egy főtől 5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
- hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglakoztatása esetén a négy főt,
- húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 %-át.
Fontos hangsúlyozni, hogy az alkalmi munka csak alkalomszerűen végezhető, a foglalkoztatásnak átmenetinek, rövid időtartamúnak kell lennie és a foglalkoztatás átmeneti jellegének nemcsak a munkavállaló, de a munkáltató oldalán is megállapíthatónak kell lennie. Így, ha a munkáltató valamely állandó feladat folyamatos ellátására létesít egymást követően újabb és újabb munkavállalókkal alkalmi munkára irányuló jogviszonyt, az mind a munka törvénykönyve, mind az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény megkerülésére irányul és jogszerűnek nem tekinthető. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató olyan feladatok ellátására is az alkalmi munka szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt, ha egyébként az adott feladat ellátására a munka törvénykönyvének általános szabályai szerint tart fenn munkaviszonyokat, de az előző feltétel megléte ekkor is vizsgálandó.
Mennyi ideig foglalkoztathatja a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatással a munkáltató?
A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka végzésére szóló munkaviszony egy naptári éven belül nem haladhatja meg a 120 napot.
Alkalmi munka esetén a munkáltató és a munkavállaló között
- összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
- egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
- egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig tartó határozott időre szóló munkaviszony jöhet létre.
Mire figyeljen a munkáltató alkalmi munka esetén?
A munkáltató a munkáltatóval már munkaviszonyban álló munkavállalóval nem hozhat létre alkalmi munkára vonatkozó munkaszerződést, így a fennálló munkaszerződés nem is módosítható annak érdekében, hogy alkalmi munkára foglalkoztassunk egy munkavállalót.
A munkaszerződést a feleknek nem kell írásba foglalniuk, ekkor a felek szóbeli megállapodása az irányadó. Ezesetben a munkaviszony azzal jön létre, hogy a munkáltató eleget tesz az adóhatóság felé teljesítendő, a munkavállaló biztosítási jogviszonyba vételéhez szükséges bejelentési kötelezettségének. Amennyiben szeretnék, akkor a jogszabály által meghatározott minta-munkaszerződés felhasználásával, írásba foglalt megállapodással is létesíthetnek munkaviszonyt a felek. A munkaviszony ez utóbbi esetben a munkaszerződés megkötésével jön létre azzal együtt, hogy ilyenkor is teljesíteni kell a biztosítási jogviszonyba vételhez szükséges bejelentési kötelezettséget.
A munkáltatónak egyszerűsített foglalkoztatás esetén
- nincs lehetősége a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésére
- nem kell, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat tartalmazó tájékoztatót készíteni,
- a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni,
- figyelmen kívül hagyható azt a szabály, mely szerint a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítására vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül újabb határozott idejű munkaviszony létesítésére csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén kerülhet sor és ez nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét,
- ha a felek az alkalmi munkára irányuló munkaszerződést minta-munkaszerződés alkalmazásával kötötték meg, a munkáltató a munkavállaló vonatkozásában nem köteles munkaidő-nyilvántartást vezetni, illetőleg a munkavállaló részére kifizettet munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást adni,
- munkaviszony megszűnésekor nem köteles kiadni a jogszabály által előírt igazolásokat,
- az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 %-a, garantált bérminimum esetén 87 %-a jár.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltatói közteher fizetés jelentősen egyszerűbben zajlik: a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló esetében mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál munkavállalónként napi 500,- Ft-ot, míg alkalmi munkánál napi 1000,- Ft közterhet fizet.
Melyek az egyszerűsített foglalkoztatás előnyei és hátrányai a munkavállaló számára?
A munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatással gyorsabban kerülhet foglalkoztatotti pozícióba, hiszen a munkába lépés egyszerűsített foglalkoztatás esetén jóval kevesebb adminisztrációval jár. Emellett a munkavállaló akár nagyobb nettó bérre is számíthat, mivel a munkáltatót nem terheli szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja. törvényben előírt adóelőleg levonási kötelezettség.
Fontos arra is figyelni, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem minden ellátás jár a munkavállaló számára. A munkavállalót nem terheli nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési és személyi jövedelemadóelőleg fizetési kötelezettség, azonban nem minősül Tbj. szerinti biztosítottnak, csupán nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Nem kaphat tehát táppénzt, valamint a gyermekeik után járó csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjat sem.
Amennyiben szakértői segítségre van szüksége a fentiekkel kapcsolatban, forduljon irodánkhoz bizalommal az iroda@tomosvarilaw.hu e-mail címen vagy foglaljon időpontot honlapunkon keresztül!
