Mi a különbség a székhely, a telephely és a fióktelep között? Mire ügyeljünk a székhely kiválasztásakor?
A cég székhelye, telephelye, illetve fióktelepe kizárólag olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. De lássuk, milyen előírásoknak kell megfelelnünk.
Székhely
A székhely megfelelő kiválasztása azért bír nagy jelentőséggel, mert a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, vagyis az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, valamint ahol a jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítése történik. A bejegyzett irodában kell tehát a cégnek biztosítania a részére címzett levelek, jognyilatkozatok fogadását és jogszabályban meghatározott iratainak (cégiratok, hatósági engedélyek, az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségekkel összefüggő iratok, a számviteli törvény szerinti beszámoló) elérhetőségét. Fontos, hogy a cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie, továbbá, kiemelendő, hogy a bejegyzett irodának ténylegesen létezőnek és a fentiekben ismertetett feladatok ellátásra maradéktalanul alkalmasnak kell lennie.
Jogszabály alapján nem kötelező, de dönthetünk úgy is, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye is legyen. A központi ügyintézés helye az a hely, ahol a cég gazdálkodásának és működésének irányítására vonatkozó döntéseket meghozzák. Amennyiben a társaság székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét szintén fel kell tüntetni a cég Létesítő Okiratában.
Amennyiben a székhelyként szolgáló ingatlan nem a cég tulajdonát képezi, úgy olyan, a székhely használatának jogszerűségéről szóló okiratot kell benyújtani a Cégbírósághoz, melyben az ingatlan tulajdonosa hozzájárul ahhoz, hogy az adott cég az ingatlant székhelyként feltüntesse a cégnyilvántartásban. Ezen tulajdonosi hozzájárulás megadható szívességi használat jogcímén, azaz ingyenesen, ellenérték nélkül vagy ellenérték fejében is, a Felek megállapodása alapján.
Abban az esetben, ha éppen a cégalapítás időpontjában nincsen olyan potenciális ingatlan, mely megfelelő lenne a cég székhelyének, vagy csak nem szeretnénk, hogy a lakcímünk egyben a cég levelezési címe is legyen, úgy székhelyszolgáltató céget is felkereshetünk.
A székhelyszolgáltatás lényege, hogy a székhelyszolgáltató székhelyszolgáltatási szerződést köt a céggel, mint megrendelővel, mely szerződés általában 3, 6, 12 hónapos időtartamra szól, s mely szolgáltatásnak előre meghatározott díja van.
A székhelyszolgáltatás keretében a székhelyszolgáltató vállalja, hogy olyan nyilatkozatot ad ki a megrendelő cég részére, melynek felhasználásával a megrendelő cég jogosult az ingatlant a cégirataiban székhelyként feltüntetni, és amelyet jogosult az illetékes hatóságokhoz, bíróságokhoz, egyéb szervekhez székhelyként bejelenteni. Ennek értelmében a székhelyszolgáltatóhoz érkeznek a cég iratai, küldeményei, melyet a szerződő felek megállapodása alapján, a szolgáltató köteles megőrizni, illetve az érkezésükről a céget a felek által kikötött határidőn belül értesíteni.
Székhelyszolgáltató igénybevétele előtt azonban mindig győződjünk meg arról, hogy a székhelyszolgáltató megfelel-e a jogszabályban előírt követelményeknek. Ennek azért van jelentősége, mert a NAV sokszor nem nézi jó szemmel a székhelyszolgáltatás igénybevételét, feltételezhetően a múltbéli rossz tapasztalatok miatt. Régen ugyanis gyakran cégtemetőnek használták ezt a lehetőséget. Főképp emiatt 2017-ben jelentősen szigorították a székhelyszolgáltatókra vonatkozó előírásokat. E változtatásnak köszönhetően székhelyül csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. További fontos előírás, hogy székhelyszolgáltató igénybevétele, csak írásbeli szerződés útján lehetséges, valamint kizárólag határozatlan időre.
A székhelyszolgáltató igénybevétele esetén a székhelyszolgáltató irodának kell gondoskodni az üzleti és hivatalos iratok munkaidőben történő átvételéről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő további kötelezettségek teljesítéséről. Ilyen kötelezettség többek között a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűrése (helyszíni NAV ellenőrzés).
Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, a cég adószámának felfüggesztésére kerülhet sor, melynek hiányában a cég jövedelemszerző tevékenységet nem folytathat.
Telephely és fióktelep
A telephely és a fióktelep definiálása előtt fontos kiemelni, hogy sem a telephely, sem a fióktelep megjelölése nem alapvető feltétel a cégalapításnál, ugyanis a Létesítő Okiratnak ezeket nem kell feltétlenül tartalmaznia. A cégalapítást követően, a későbbiekben is a társaság telephelyét, illetve fióktelepét kizárólag akkor kell feltüntetni a Létesítő Okiratban, ha azok cégjegyzékbe történő bejegyzését a társaság kéri.
A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég Létesítő Okiratában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen, de ugyanazon a településen található. A cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen van, mint a cég székhelye.
A székhelyhez hasonlóan, mind a telephely, mind a fióktelep olyan ingatlan lehet, mely a társaság tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára jogosult. A használathoz ugyancsak szükséges a tulajdonos hozzájárulása, melyet a fentiekhez hasonlóan, a tulajdonos megadhat ingyenesen, ellenérték nélkül, szívességi használat jogcímén, de ellenérték adásához is kötheti a hozzájárulás megadását.
Amennyiben szakértői segítségre van szüksége a fentiekkel kapcsolatban, forduljon irodánkhoz bizalommal az iroda@tomosvarilaw.hu e-mail címen vagy foglaljon időpontot honlapunkon keresztül!
