Mindennapjainkban egyre gyakrabban szembesülünk biztonsági kamerák jelenlétével, amelyek felvételeket készítenek rólunk. Bizonyára már Önben is felmerült a kérdés, jogszerűen készítenek-e felvételeket a biztonsági kamerákat üzemeltetők. Alábbi összefoglalónkban erre keressük a választ.
A kamerás megfigyelés adatvédelmi vonatkozásai
Kevesen tudják, hogy a biztonsági kamerák működtetése személyes adat kezelésével jár, melyre az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletének (a továbbiakban: GDPR) 2018. május 25-i hatályba lépése óta szigorú szabályok vonatkoznak.
A GDPR szerint az érintett, vagyis az azonosított vagy azonosítható természetes személy képmása személyes adatnak minősül. Amennyiben tehát egy felvétel alapján egy természetes személy azonosítható, az elkészített felvétel személyes adatnak, annak készítése adatkezelésnek minősül.
Az új szabályozás bevezetését megelőzően képmásunk kamerával történő rögzítéséhez elegendő volt az érintett hozzájárulása, amely már azzal a ráutaló magatartással megvalósult, hogy az érintett a kamerás megfigyelés tényére felhívó tájékoztató ellenére a megfigyelt területre belépett.
Az adatvédelmi szabályozás az adatkezelők javára módosult azzal, hogy rájuk bízza az adatkezelés céljának meghatározását.
- Korábban az elektronikus megfigyelőrendszert többek között az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme érdekében, vagyonvédelmi célból lehetett alkalmazni.
- A jelenleg hatályos szabályozás már nem tartalmazza az adatkezelés fenti céljait, azt az adatkezelő jogosult meghatározni. Fontos, hogy az adatkezelő köteles szem előtt tartani az olyan adatkezelésre vonatkozó alapelveket, mint az adattakarékosság és célhoz kötöttség elve vagy a korlátozott tárolhatóság elve.
A kamerás megfigyelés, mint adatkezelés jogalapja általában az adatkezelő jogos érdeke. Ezek alapján az adatkezelés abban az esetben jogszerű, ha az ahhoz fűződő érdek erősebb, mint a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jog.
Ennek igazolására az adatkezelő köteles érdekmérlegelési tesztet végezni. Ennek során köteles összevetni az érintett személyes adatok védelméhez fűződő jogait és a saját adatkezeléshez fűződő érdekeit (pl. vagyonvédelem).
Mindemellett az adatkezelőnek érdemes elemzést készíteni az adatkezelés időtartama kapcsán. A szabályozás ugyanis megengedi, hogy a fent említett alapelvek mentén az adatkezelő határozza meg az adatkezelés időtartamát, ugyanakkor célszerű egy minél részletesebb, az adatkezelés jogalapjának és időtartamának jogszerűségét igazoló dokumentációt készíteni.
A kamerás megfigyelés lehetőségei közterületen
Alapvető szabály, hogy elektronikus megfigyelő rendszer kizárólag magánterületen és olyan helyen alkalmazható, ahol a megfigyelés nem sérti az emberi méltóságot (pl. mosdóban, öltözőben vagy próbafülkében nem helyezhető el a kamera).
Közterületen a rendőrség és a közterület-felügyelet üzemeltethet kamerás megfigyelő rendszert, térfigyelő kamerát.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) már számos, több százezer forintos bírságot szabott ki olyan esetben, amikor a kamerák/kamerarendszerek – azok elhelyezése és látószögük beállítása alapján – alkalmasak voltak arra, hogy más magánterületét vagy a közterületet is megfigyeljék. A legtöbb esetben magánszemélyek jelezték aggályaikat a hatóság felé.
A hatóság gyakorlata
A NAIH több eljárása során megállapította, hogy magánszemély által elhelyezett és üzemeltetett kamera felhasználásával folytatott adatkezelés a GDPR hatálya alá tartozik, ha nem minősül háztartási adatkezelésnek. Kimondta azt is, hogy nem tekinthető kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett (háztartási) adatkezelésnek az a vagyonvédelmi célú kamerás megfigyelőrendszerrel végzett kezelés, amely az azt végző személy magánszféráján kívülre irányul.
Egy konkrét esetben arra a megállapításra jutott, hogy „Tekintettel arra, hogy a Kötelezettek az általuk üzemeltetett kamerákkal oly módon készítenek képfelvételt, hogy annak maszkolási funkciója nem megfelelő, minek következtében a közterületet is megfigyelik, az adatkezelésük nem minősülhet háztartási célú adatkezelésnek.”
Mindezek alapján adatkezelőként az alábbiakra érdemes figyelni:
- Minden esetben jelölje meg az adatkezelés jogalapját;
- valószínűsítse, hogy rendelkezik a közterületen tartózkodók hozzájárulásával; vagy
- valószínűsítse, hogy a kamerás megfigyelés megfelelő érdekmérlegeléssel alátámasztott jogos érdekeik érvényesítéséhez szükséges.
A hatóság mindezek hiányában könnyen arra a megállapításra juthat, hogy a kamerás megfigyelés (vagyis a kamerák látószögében elhaladó érintettek személyes adatainak kezelése) megfelelő jogalap nélkül történik.
A hatósági előírások alapján kamerás megfigyelés esetén Önnek, mint adatkezelőnek az alábbi tájékoztatási kötelezettségeknek kell eleget tennie:
- A kamerás megfigyelés esetén jól látható helyen, jól olvasható figyelemfelhívó jelzést kell elhelyezni az elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazásáról.
- Szükséges adatkezelési tájékoztatót közzétenni. A tájékoztatónak többek között tartalmaznia kell a megfigyelés célját, az adatkezelés jogalapját, az üzemeltető személyét, a felvételek tárolásának időtartamát, az adatok megismerésére jogosult személyek körét, és az érintettek jogaira és e jogok érvényesítésének módjára vonatkozó szabályokat.
Bízunk benne, hogy sikerült átfogó képet adnunk a kamerás megfigyelés jogszerűségével kapcsolatos kérdésekben.
Amennyiben el szeretné készíteni vagy frissíteni kívánja adatkezelési tájékoztatóját, adatvédelmi szabályzatát, vagy szakmai segítségre van szüksége az érdekmérlegelési teszt elkészítéséhez, illetve a teszt szabályoknak való megfeleltetéséhez, forduljon hozzánk bizalommal. Vegye fel velünk a kapcsolatot az iroda@tomosvarilaw.hu e-mail címen vagy honlapunkon keresztül!
