A készenlét és a készenléti jellegű munkakör fogalmának elhatárolása időnként nehézséget okoz még a bírói gyakorlatban is. Tapasztalataink szerint a gyakorlat az elhatárolás kapcsán az alábbiakat veszi alapul:
esett-e a munkaidőre rendszeresen olyan időszak, amely nem igényelt munkavégzést; illetve
a munkavállalónak pihenésre volt-e lehetősége (pl. ha a mind a 12 óra alatt a munkahelyen tartózkodott, le tudott-e pihenni).
A bíróság az eset körülményeinek mérlegeléséhez a felek meghallgatásán túl bekéri például, de nem kizárólagosan a munkaidő-nyilvántartást, a munkaszerződést, a tájékoztatót, a munkaköri leírást és valamennyi a munkáltató rendelkezésére álló egyéb nyilvántartást.
Láthatjuk, hogy a készenlét és a készenléti jellegű munkakör elhatárolása a munkajogi kérdésekkel összefüggő dokumentáció széles körét érintheti. A potenciális szankciók megelőzése érdekében javasoljuk, fordítson kiemelt figyelmet ezek gyakori felülvizsgálatára.
Kérdés vagy bizonytalanság esetén irodánk készséggel áll rendelkezésére az iroda@tomosvarilaw.hu címen.
Az elhatárolás gyakorlati szempontjai
A készenlét és a készenléti jellegű munkakör fogalmának elhatárolása időnként nehézséget okoz még a bírói gyakorlatban is. Tapasztalataink szerint a gyakorlat az elhatárolás kapcsán az alábbiakat veszi alapul:
esett-e a munkaidőre rendszeresen olyan időszak, amely nem igényelt munkavégzést; illetve
a munkavállalónak pihenésre volt-e lehetősége (pl. ha a mind a 12 óra alatt a munkahelyen tartózkodott, le tudott-e pihenni).
A bíróság az eset körülményeinek mérlegeléséhez a felek meghallgatásán túl bekéri például, de nem kizárólagosan a munkaidő-nyilvántartást, a munkaszerződést, a tájékoztatót, a munkaköri leírást és valamennyi a munkáltató rendelkezésére álló egyéb nyilvántartást.
Láthatjuk, hogy a készenlét és a készenléti jellegű munkakör elhatárolása a munkajogi kérdésekkel összefüggő dokumentáció széles körét érintheti. A potenciális szankciók megelőzése érdekében javasoljuk, fordítson kiemelt figyelmet ezek gyakori felülvizsgálatára.
Kérdés vagy bizonytalanság esetén irodánk készséggel áll rendelkezésére az iroda@tomosvarilaw.hu címen.
A készenléti jellegű munkakör fogalma
A készenléti jellegű munkakör olyan folyamatos munkavégzés, amelynek során a munkavállaló a munkaköri feladatok jellege miatt a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Szintén készenléti jellegű munkakörről beszélünk, ha a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságaira, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabbigénybevétellel jár.
A készenléti jellegű munkakör feltételei megvalósulnak pl. egy kisebb forgalmú helyen dolgozó biztonsági őr vagy portás esetében. A készenléti jellegű munkakör nem készenlétet jelent, azaz abban a periódusban, amikor nincs munkavégzés, a munkavállónak nem kell rendelkezésre állnia.
Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatás esetén a jogszabály speciális szabályok alkalmazására ad lehetőséget:
Az általánosnál hosszabb napi munkaidő megállapítására kerülhet sor. A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető. Amennyiben a felek a napi munkaidő mértékét illetően megállapodást kötöttek, lehetőség van arra, hogy – szintén írásbeli megállapodás útján – a felek a beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidő maximum mértékét is felemeljék. Kiköthető ugyanis, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 24 óra, heti munkaideje legfeljebb 72 óra lehet. A munkavállaló beosztás szerinti napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve 72 órás időtartamot legfeljebb egy órával haladhatja meg, ha a téli időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik.
A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés hiányában legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét lehet.
Vasárnapra rendes munkaidő elrendelhető, e napra a munkavállalót 50 % vasárnapipótlék illeti meg. Fontos azonban, hogy ha a munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.
A munkavállalónak munkaidejére (12 órára) a rendes bére jár.
A munkaközi szünet munkaidőnek minősül, melyre munkabér jár.
A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
A munkavállaló részére ugyanúgy heti 2 pihenőnap jár, mint nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatóak, azonban ügyelni kell arra, hogy a munkavállaló részére 6 munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani.
Az elhatárolás gyakorlati szempontjai
A készenlét és a készenléti jellegű munkakör fogalmának elhatárolása időnként nehézséget okoz még a bírói gyakorlatban is. Tapasztalataink szerint a gyakorlat az elhatárolás kapcsán az alábbiakat veszi alapul:
esett-e a munkaidőre rendszeresen olyan időszak, amely nem igényelt munkavégzést; illetve
a munkavállalónak pihenésre volt-e lehetősége (pl. ha a mind a 12 óra alatt a munkahelyen tartózkodott, le tudott-e pihenni).
A bíróság az eset körülményeinek mérlegeléséhez a felek meghallgatásán túl bekéri például, de nem kizárólagosan a munkaidő-nyilvántartást, a munkaszerződést, a tájékoztatót, a munkaköri leírást és valamennyi a munkáltató rendelkezésére álló egyéb nyilvántartást.
Láthatjuk, hogy a készenlét és a készenléti jellegű munkakör elhatárolása a munkajogi kérdésekkel összefüggő dokumentáció széles körét érintheti. A potenciális szankciók megelőzése érdekében javasoljuk, fordítson kiemelt figyelmet ezek gyakori felülvizsgálatára.
Kérdés vagy bizonytalanság esetén irodánk készséggel áll rendelkezésére az iroda@tomosvarilaw.hu címen.
A készenlét egy olyan időszak, amelynek során a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül, egy általa választott helyen áll a munkáltató rendelkezésére. Ez megvalósul pl. egy informatikus esetében, aki a munkaidő végét követően hazamegy és igény szerint otthonról dolgozik.
A készenlét ideje alatt a munkavállaló köteles munkavégzés céljából rendelkezésre állni, munkaképes állapotát köteles megőrizni. A készenlét lényege tehát a rendelkezésre állási kötelezettség, amely szükség szerint járhat együtt konkrét munkavégzéssel.
A készenlét bérezése kapcsán az alábbi szabályok irányadók:
A készenlét idejére a munkavállalót alapbére 20 %-a illeti meg.
Amennyiben a készenlét alatt tényleges munkavégzésre kerül sor, a munkavégzés a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyre az alapbéren felül 50 % túlórapótlék is megilleti a munkavállalót.
Készenlét esetén a napi rendes munkaidő a 8 órát nem haladhatja meg, azon felül rendelhető el készenlét, amely után pótlékot kell fizetni.
Készenlét legfeljebb 4 óra időtartamra rendelhető el, ennél magasabb időtartamra csak abban az esetben, ha ez a társadalmi közszükséglet biztosítása miatt, baleset, veszély elhárítása érdekében vagy technológiai okokból szükséges.
A készenlét tartamát legalább 1 héttel korábban, 1 hónapra előre közölni kell, kivéve, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. Ez esetben a rendelkezésre állásra vonatkozó utasítás legalább 4 nappal korábban módosítható.
A készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el.
A készenléti jellegű munkakör fogalma
A készenléti jellegű munkakör olyan folyamatos munkavégzés, amelynek során a munkavállaló a munkaköri feladatok jellege miatt a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Szintén készenléti jellegű munkakörről beszélünk, ha a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságaira, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabbigénybevétellel jár.
A készenléti jellegű munkakör feltételei megvalósulnak pl. egy kisebb forgalmú helyen dolgozó biztonsági őr vagy portás esetében. A készenléti jellegű munkakör nem készenlétet jelent, azaz abban a periódusban, amikor nincs munkavégzés, a munkavállónak nem kell rendelkezésre állnia.
Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatás esetén a jogszabály speciális szabályok alkalmazására ad lehetőséget:
Az általánosnál hosszabb napi munkaidő megállapítására kerülhet sor. A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető. Amennyiben a felek a napi munkaidő mértékét illetően megállapodást kötöttek, lehetőség van arra, hogy – szintén írásbeli megállapodás útján – a felek a beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidő maximum mértékét is felemeljék. Kiköthető ugyanis, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 24 óra, heti munkaideje legfeljebb 72 óra lehet. A munkavállaló beosztás szerinti napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve 72 órás időtartamot legfeljebb egy órával haladhatja meg, ha a téli időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik.
A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés hiányában legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét lehet.
Vasárnapra rendes munkaidő elrendelhető, e napra a munkavállalót 50 % vasárnapipótlék illeti meg. Fontos azonban, hogy ha a munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.
A munkavállalónak munkaidejére (12 órára) a rendes bére jár.
A munkaközi szünet munkaidőnek minősül, melyre munkabér jár.
A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
A munkavállaló részére ugyanúgy heti 2 pihenőnap jár, mint nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatóak, azonban ügyelni kell arra, hogy a munkavállaló részére 6 munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani.
Az elhatárolás gyakorlati szempontjai
A készenlét és a készenléti jellegű munkakör fogalmának elhatárolása időnként nehézséget okoz még a bírói gyakorlatban is. Tapasztalataink szerint a gyakorlat az elhatárolás kapcsán az alábbiakat veszi alapul:
esett-e a munkaidőre rendszeresen olyan időszak, amely nem igényelt munkavégzést; illetve
a munkavállalónak pihenésre volt-e lehetősége (pl. ha a mind a 12 óra alatt a munkahelyen tartózkodott, le tudott-e pihenni).
A bíróság az eset körülményeinek mérlegeléséhez a felek meghallgatásán túl bekéri például, de nem kizárólagosan a munkaidő-nyilvántartást, a munkaszerződést, a tájékoztatót, a munkaköri leírást és valamennyi a munkáltató rendelkezésére álló egyéb nyilvántartást.
Láthatjuk, hogy a készenlét és a készenléti jellegű munkakör elhatárolása a munkajogi kérdésekkel összefüggő dokumentáció széles körét érintheti. A potenciális szankciók megelőzése érdekében javasoljuk, fordítson kiemelt figyelmet ezek gyakori felülvizsgálatára.
Kérdés vagy bizonytalanság esetén irodánk készséggel áll rendelkezésére az iroda@tomosvarilaw.hu címen.
A mindennapi életben félreértésekre adhat okot a készenlét és a készenléti jellegű munkakör elhatárolása. Bár elnevezésükben egymáshoz nagyon hasonló jogintézményekről van szó, a két fogalom egymásnak nem szinonimája. A két jogintézmény ritkán kapcsolódik, egymástól teljesen eltérő jogszabályi rendelkezések alkalmazandók rájuk.
Az alábbiakban a készenlét és a készenléti jellegű munkakör jellemzőit mutatjuk be, figyelemmel a kapcsolódó bírósági gyakorlatra is.
A készenlét fogalma
A készenlét egy olyan időszak, amelynek során a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül, egy általa választott helyen áll a munkáltató rendelkezésére. Ez megvalósul pl. egy informatikus esetében, aki a munkaidő végét követően hazamegy és igény szerint otthonról dolgozik.
A készenlét ideje alatt a munkavállaló köteles munkavégzés céljából rendelkezésre állni, munkaképes állapotát köteles megőrizni. A készenlét lényege tehát a rendelkezésre állási kötelezettség, amely szükség szerint járhat együtt konkrét munkavégzéssel.
A készenlét bérezése kapcsán az alábbi szabályok irányadók:
A készenlét idejére a munkavállalót alapbére 20 %-a illeti meg.
Amennyiben a készenlét alatt tényleges munkavégzésre kerül sor, a munkavégzés a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyre az alapbéren felül 50 % túlórapótlék is megilleti a munkavállalót.
Készenlét esetén a napi rendes munkaidő a 8 órát nem haladhatja meg, azon felül rendelhető el készenlét, amely után pótlékot kell fizetni.
Készenlét legfeljebb 4 óra időtartamra rendelhető el, ennél magasabb időtartamra csak abban az esetben, ha ez a társadalmi közszükséglet biztosítása miatt, baleset, veszély elhárítása érdekében vagy technológiai okokból szükséges.
A készenlét tartamát legalább 1 héttel korábban, 1 hónapra előre közölni kell, kivéve, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. Ez esetben a rendelkezésre állásra vonatkozó utasítás legalább 4 nappal korábban módosítható.
A készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el.
A készenléti jellegű munkakör fogalma
A készenléti jellegű munkakör olyan folyamatos munkavégzés, amelynek során a munkavállaló a munkaköri feladatok jellege miatt a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Szintén készenléti jellegű munkakörről beszélünk, ha a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságaira, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabbigénybevétellel jár.
A készenléti jellegű munkakör feltételei megvalósulnak pl. egy kisebb forgalmú helyen dolgozó biztonsági őr vagy portás esetében. A készenléti jellegű munkakör nem készenlétet jelent, azaz abban a periódusban, amikor nincs munkavégzés, a munkavállónak nem kell rendelkezésre állnia.
Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatás esetén a jogszabály speciális szabályok alkalmazására ad lehetőséget:
Az általánosnál hosszabb napi munkaidő megállapítására kerülhet sor. A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető. Amennyiben a felek a napi munkaidő mértékét illetően megállapodást kötöttek, lehetőség van arra, hogy – szintén írásbeli megállapodás útján – a felek a beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidő maximum mértékét is felemeljék. Kiköthető ugyanis, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 24 óra, heti munkaideje legfeljebb 72 óra lehet. A munkavállaló beosztás szerinti napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve 72 órás időtartamot legfeljebb egy órával haladhatja meg, ha a téli időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik.
A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés hiányában legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét lehet.
Vasárnapra rendes munkaidő elrendelhető, e napra a munkavállalót 50 % vasárnapipótlék illeti meg. Fontos azonban, hogy ha a munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.
A munkavállalónak munkaidejére (12 órára) a rendes bére jár.
A munkaközi szünet munkaidőnek minősül, melyre munkabér jár.
A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
A munkavállaló részére ugyanúgy heti 2 pihenőnap jár, mint nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatóak, azonban ügyelni kell arra, hogy a munkavállaló részére 6 munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani.
Az elhatárolás gyakorlati szempontjai
A készenlét és a készenléti jellegű munkakör fogalmának elhatárolása időnként nehézséget okoz még a bírói gyakorlatban is. Tapasztalataink szerint a gyakorlat az elhatárolás kapcsán az alábbiakat veszi alapul:
esett-e a munkaidőre rendszeresen olyan időszak, amely nem igényelt munkavégzést; illetve
a munkavállalónak pihenésre volt-e lehetősége (pl. ha a mind a 12 óra alatt a munkahelyen tartózkodott, le tudott-e pihenni).
A bíróság az eset körülményeinek mérlegeléséhez a felek meghallgatásán túl bekéri például, de nem kizárólagosan a munkaidő-nyilvántartást, a munkaszerződést, a tájékoztatót, a munkaköri leírást és valamennyi a munkáltató rendelkezésére álló egyéb nyilvántartást.
Láthatjuk, hogy a készenlét és a készenléti jellegű munkakör elhatárolása a munkajogi kérdésekkel összefüggő dokumentáció széles körét érintheti. A potenciális szankciók megelőzése érdekében javasoljuk, fordítson kiemelt figyelmet ezek gyakori felülvizsgálatára.
Kérdés vagy bizonytalanság esetén irodánk készséggel áll rendelkezésére az iroda@tomosvarilaw.hu címen.
Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett dr. Tömösvári Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
