A munkáltatóra a munkaviszonnyal összefüggésben számos nyilvántartási kötelezettség hárul. Egyik ilyen a munkaidő nyilvántartás vezetése, amely tehát kötelező.
A munkaidő nyilvántartásban a munkáltató a rendes és rendkívüli munkaidőt, a készenlétet és a szabadság tartalmát köteles nyilvántartani. Igen gyakori probléma, hogy a munkáltatók nem veszik komolyan a munkaidő nyilvántartás vezetési kötelezettségüket. Előfordul, hogy egyáltalán nem vezetik, de az is, hogy vezetik ugyan, azonban nagyon elnagyoltan, pedig jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy egy munkaügyi felügyeleti ellenőrzés során az elsők között a munkaidő nyilvántartást ellenőrzik.
Mire jó a munkaidőnyilvántartás?
A munkaidő nyilvántartás egyik célja, hogy meghatározza, a munkáltató hogyan osztotta be a munkavállaló munka- és pihenő idejét, másrészt ellenőrizhetővé váljon, hogy a munkavállalók foglalkoztatása a jogszabályoknak megfelelően történik-e.
A munkaidő nyilvántartás és a jelenléti ív egy és ugyanaz?
Nem. A jelenléti ív, vagy akár az elektronikus beléptetőrendszer által rögzített adatok a munkahelyre történő érkezés és távozás időpontját rögzítik, azaz hosszabb időt, mint amennyit a munkavállaló tényleges munkavégzéssel tölt. Nem elegendő tehát pusztán jelenléti ívet vezetni vagy a beléptető rendszer által rögzített adatokra hagyatkozni, azok nem tükrözik a tényleges munkavégzést.
Mit tartalmazzon a munkaidő nyilvántartás?
A munkaidő nyilvántartásnak a rendes és a rendkívüli munkaidőre vonatkozóan naptári naponként megállapíthatóan kell tartalmaznia a tényleges munkavégzés kezdő és befejező időpontját, a rendkívüli munkavégzésre (beosztástól, eltérő, heti pihenőnapon, munkaszüneti napon, munkaidőkereten felüli munkavégzés) vonatkozó adatokat, az elrendelt készenlét, ügyelet mértékét, a teljesített készenlét és ügyelet kezdő és befejező időpontját. A nyilvántartásnak továbbá alkalmasnak kell lennie a munkaközi szünet, a napi pihenőidő, a pihenőidő mértékének, valamint az állásidő megállapítására is.
Mikor nem kell munkaidő nyilvántartást vezetni?
Kötetlen munkarendben történő foglalkoztatás esetén a munkáltatónak nem kell munkaidő nyilvántartást vezetnie, azaz nem kell tételesen nyilvántartania a munkaidőt.
Mikor vezetjük jól a munkaidő nyilvántartást?
A hatályos jogszabályok nem határozzák meg pontosan, hogy milyen formában kell vezetni a munkaidő nyilvántartást. Vezethető tehát papír alapon, de elektronikusan is. Bárhogy is vezetjük azt, ügyeljünk rá, hogy az alábbi követelményeknek eleget tegyünk:
A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. Mivel a jogszabály nem ad pontos eligazítást arra vonatkozóan, hogy mit is jelent ez pontosan, érdemes megvizsgálni a gyakorlatot. A Kúria egy jogegységi határozatában (1/2022 JEH jogegységi határozat) rögzítette. hogy a naprakészség törvényi követelménye a nyilvántartás tartalmához kötődik, nem pedig az időbeliséghez. A Kúria által vizsgált konkrét esetben a Kúria azt is kimondta, hogy a naprakészség nem jelent olyan értelemben vett eseményszerűséget, miszerint a munkaidőkezdet rögzítésének elmaradása az adott napon történt munkaügyi ellenőrzés során munkáltatói mulasztásként lenne értékelhető. Ezt támasztja alá a munka törvénykönyvének az a rendelkezése is, amely lehetővé teszi a munkaidő nyilvántartás napi vezetésétől való eltérést. Ezesetben is fontos ügyelni arra, hogy a munkaidő nyilvántartás a megfelelő, valóságnak megfelelő adatokat tartalmazza. A munkaidő nyilvántartás kettős célja, azaz a hatósági ellenőrzési, felügyeleti funkció biztosítása és a munkavállalók munkaidővel kapcsolatos igényérvényesítési lehetőségének megkönnyítése, csak így megvalósítható.
Szintén fontos kiemelni a Kúria azon álláspontját, miszerint a munkaidő nyilvántartás naprakész vezetése és annak fellelhetőségi helye között nincs közvetlen összefüggés, azaz a munkaidő nyilvántartást nem feltétlenül kell a munkavégzés helyén tárolni. Ennek azért is van nagy jelentősége, mert napjainkban a munkavégzés helye gyakran eltér a munkáltató székhelyétől, telephelyétől.
A Kúria hangsúlyozta, hogy a munkavégzés körülményeire, jellegére tekintettel lehet eldönteni, hogy a munkáltató leget tett-e a munkaidő nyilvántartásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségeinek vagy sem. Fontos tehát, hogy munkáltatóként gondoskodjunk arról, hogy a munkaidő nyilvántartás bemutatása esetén a naprakészség és hitelesség elve semmiképp se sérüljön.
Ha konkrét kérdése van vagy jogi segítségre van szüksége, a Dr. Tömösvári Ügyvédi Iroda munkatársai készséggel állnak rendelkezésére. Foglaljon időpontot az iroda@tomosvarilaw.hu e-mail címen vagy honlapunkon keresztül!
Jelen cikkünk tartalma tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Kérjük vegye figyelembe, hogy előfordulhat, hogy cikkünk megjelenése óta jogszabályváltozás miatt az abban lévő információk már nem aktuálisak.
