Mindenki életében elérkezik az az idő amikor egy másik ember segítségére szorul a mindennapos teendőiben. Kiszolgáltatott élethelyzetekben sokkal sebezhetőbbek vagyunk, a jog pedig az ilyen szituációkat hivatott rendezni. Amennyiben az időskor, egy baleset, vagy egyéb okból bekövetkezik a pillanat, amikortól egy másik személy gondozására szorulunk, célszerű tartási vagy életjáradéki szerződést kötni. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy mikre érdemes odafigyelni, mielőtt megkötünk egy ilyen típusú szerződést.
Mikor kössünk tartási szerződést?
Tartási szerződést akkor érdemes kötni, ha két fél között bizalmi, gondozáson alapuló jogviszony kialakítása a cél. Ennek értelmében az egyik fél a rászorultat ápolja, gondozza, körülményeit javítja és szükségleteit ellátja, amiért cserébe a jogosult személy ellenértéket fizet a kötelezett részére. A tartásra kötelezett voltaképp az a személy, aki a rászorulónak segít, ellátja, biztosítja számára a lakhatást, ápolja és gyógyíttatja, majd halála esetén eltemetteti. A tartási kötelezett tehát mindezt ellenérték fejében végzi, személyesen.
Mire figyeljünk a tartási szerződés megkötésekor?
A tartási szerződést a felek egyoldalúan nem módosíthatják, vagy szüntethetik meg. Erre csak közös megegyezéssel, avagy a felek bíróság felé intézett kérelmével van mód. A tartási szerződés automatikusan megszűnik a tartásra jogosult halálával.
Az ellenértéket a tartásra jogosult gyakran ingatlan tulajdonjogának átruházásával teljesíti, amelynek tulajdonjoga jellemzően a szerződés megkötésekor száll át. Azonban fontos odafigyelni arra, hogy bármennyire megbízunk a tartásra kötelezett személyben, érdemes a tartási jogot és haszonélvezetet ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni amennyiben a tartásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad.
Miért lényeges ez?
A tartási jog teherként szerepel az ingatlanon, így egyfajta biztosítékként funkcionál az eltartott számára, hogy a tartásra kötelezett valóban megfelelően lássa el tartással kapcsolatos feladatait. A tartásra jogosult ettől függetlenül még az ingatlanban maradhat, célszerű azonban erre kitérni a szerződéskötéskor, valamint haszonélvezeti jogot bejegyezni részére. Mivel a tartásra kötelezett köteles az eltartott lakhatását is biztosítani, így kézenfekvő, hogy ugyanabban az ingatlanban éljen, amely az ellenszolgáltatás tárgyát képezi. A tartásra jogosult ingatlanban maradásának garantálásáért azonban jogi kereteket kell szabni és ingatlan-nyilvántartásba ajánlott jegyeztetni a haszonélvezeti jogot, továbbá a tartási jogot.
A törvény definiálja az ingyenes tartási szerződés fogalmát is, amely szerint a tartásra jogosult személy ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Fontos megjegyezni azt is, hogy a közeli hozzátartozók közti tartási szerződés esetében -amennyiben a körülményekből más nem következik- a tartási kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár.
Mi az életjáradéki szerződés?
Az életjáradéki szerződés során nem természetbeni, hanem pénz vagy egyéb helyettesíthető dolog, időszakonként visszatérő szolgáltatására kerül sor a jogosult részére.
A tartási szerződésnél tehát a tartásra kötelezett természetben szolgáltat azzal, hogy ápolja, gondozza a rászorulót amiért cserébe ellenszolgáltatást nyújt a tartásra jogosult. Az életjáradéki szerződések során ellenben rendszerint pénz szolgáltatására kerül sor a járadékadásra kötelezettől, a jogosult ellenszolgáltatást nyújt, mint a tartási szerződés esetén. Példának okáért az életjáradéki jogviszonynál elképzelhetünk egy olyan helyzetet, ahol egy idős személy a mindennapi létfenntartáshoz szükséges pénzzel nem rendelkezik, azonban van egy saját tulajdonban álló ingatlana, amit nem szeretne egyszerű adásvétellel elidegeníteni. Ilyen esetben, ha megköti az életjáradéki szerződést, akkor az akkor meghatározott összegű pénzt vagy például havonta küldött ételt, létfenntartáshoz szükséges egyéb cikkeket megkapja a járadékadásra kötelezett személytől, aki ezért cserébe, a járadékadásra jogosulttól ellenszolgáltatásként megkapja az ingatlanának tulajdonjogát.
Ezen szerződés módosítására vagy megszüntetésére is csak közös megegyezéssel, avagy bírósági döntéssel kerülhet sor. Az életjáradéki szerződés során teljesített ellenértéket a kötelezett nem csak személyesen teljesítheti, így ennél a szerződéstípusnál jóval csekélyebb a bizalmi kapcsolat mértéke.
Az életjáradékot mindig havonta kell fizetni, továbbá a járadékszolgáltatásra jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti.
Láthatjuk tehát, hogy mind a tartási, mind az életjáradéki szerződések határozatlan időre köttetnek. A szerződések úgynevezett ”szerencse” mivolta is ebből fakad, ugyanis elképzelhető, hogy a szerződés megkötésétől számított több tíz évig is szolgáltatnia kell az arra kötelezettnek, de az is előfordulhat, hogy viszonylag kevés tényleges szolgáltatás nyújtásával kapja meg az ellenszolgáltatást a jogosult személytől. Éppen ebből adódóan, a szerződés később nem támadható meg pusztán arra alapozva, hogy a jogosult által nyújtott ellenszolgáltatás értékéhez képest a kötelezett szolgáltatásának értéke aránytalanul kevés.
Kérdés vagy bizonytalanság esetén irodánk készséggel áll rendelkezésére az iroda@tomosvarilaw.hu címen.
