A mindennapi életben igen gyakran előfordul, hogy a felek között lévő jó kapcsolat végett egyik fél megajándékozza a másikat. Alapvetően az ajándékozás jogintézménye tehát a felek közötti bizalmi, jó viszonyon alapul, tekintettel arra, hogy az ajándékozási szerződés tárgyát képező ingó, vagy ingatlan dolog átruházására ingyenesen, ellenérték nélkül kerül sor.
Arra is gyakran van példa, hogy a jó kapcsolat végül megromlik, vagy olyan nem várt, előre nem látható élethelyzetek merülnek fel, amikor az ajándék visszakövetelése válik szükségessé, azaz az ajándékozó szeretné visszakapni a korábban adott ajándékot.
Mikor van lehetőség az ajándék visszakövetelésére?
Egyik ilyen eset, amikor az ajándék visszakövetelésére az ajándékozó létfenntartása érdekében van szükség. Önmagában az a tény, hogy az ajándékozó úgy ítéli meg, hogy az ajándék visszaszerzése nélkül létfenntartása veszélybe kerül, még nem elegendő az ajándék visszaköveteléséhez.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy csak a meglévő ajándék követelhető vissza, így, ha a megajándékozott az ajándékot például már felélte, eladta, az ajándék helyébe lépett érték nem kérhető vissza. De ha még meg is van az ajándék, a megajándékozott nem köteles azt visszaadni, amennyiben az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja. Ellenkező esetben előfordulhatna ugyanis, hogy a megajándékozott létfenntartása kerülne veszélybe, például, ha az ajándék tárgya ingatlan.
Fontos kiemelni, hogy csak maga az ajándékozó követelheti vissza az ajándékot, az ajándékozó örököse nem, még akkor sem, ha az ő létfenntartása van veszélyben. A visszakövetelés jogát az örökhagyó halála ugyanis megszünteti.
Másik lehetőség az ajándék „visszaszerzésére” a súlyos jogsértés miatti visszakövetelés. Az ajándékot, vagy az ajándék helyébe lépett értéket vissza lehet követelni a megajándékozott súlyos jogsértése miatt. Kiemelendő, hogy az első esettel ellentétben, itt már az ajándék helyébe lépett érték is visszakövetelhető. Az ajándék helyébe lépett érték nem feltétlenül egyezik meg az ajándék értékével, és az értékcsökkenés kockázatát az ajándékozónak kell viselnie. Azonban, ha sem az ajándék, sem az ajándék helyébe lépő érték nincs már meg, úgy a visszakövetelésnek értelemszerűen nincs helye.
A súlyos jogsértés miatti visszakövetelés körében a felek közötti viszony megromlása, a megajándékozott tiszteletlen viselkedése, látogatások ritkulása vagy elmaradása nem ad alapot az ajándék visszakövetelésére, ezeknél súlyosabb, konkrétabb jogsértést kell megvalósítania a megajándékozottnak. A visszakövetelés feltétele, hogy a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést (pl.: bűncselekményt) kövessen el.
A harmadik, törvényben meghatározott eset a felek által ismert feltevés meghiúsulása miatti visszakövetelés. Gyakran előfordul, hogy az ajándékozó nem múltbéli eseményre, hanem jövőbeli eseményre tekintettel, valamit feltételezve dönt arról, hogy az ajándékot a megajándékozottra ruházza. Nagyon fontos, hogy ilyen esetben az ajándékozási szerződésben pontosan meghatározzuk, hogy mely feltevésre adjuk az ajándékot. Az ajándék a feltevés meghiúsulása esetén ugyanis csak akkor követelhető vissza, ha
- a feltevés a felek számára a szerződéskötéskor (és nem később) ismert volt
- az ajándékozó a szerződésben meghatározott jövőbeli feltevésre adta az ajándékot
- a feltevés nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
Mikor kizárt az ajándék visszakövetelése?
A szokásos mértékű ajándék nem követelhető vissza. A „szokásos mérték” megállapításánál egyöntetű a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy nem csak az ajándék értékének, hanem annak tárgyának, valamint az ajándékozó vagyoni helyzetének is szerepet kell tulajdonítani. Általánosságban elmondható, hogy akkor nem haladja meg a szokásos mértéket az ajándék, ha az a megajándékozottat nem gazdagítja olyan mértékben, hogy az ajándék visszakövetelése anyagi és erkölcsi szempontból indokolt lenne.
Nincs helye továbbá az ajándék súlyos jogsértés miatti visszakövetelésének, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. A bírói joggyakorlat alapján megbocsátásnak kell tekinteni, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő alatt nem követeli vissza.
Amennyiben segítségre lenne szüksége a fentiekkel kapcsolatban vagy más jogi kérdése van, készséggel állunk rendelkezésére az iroda@tomosvarilaw.hu e-mail címen vagy foglaljon időpontot honlapunkon keresztül!
