A munkaviszony során előfordulhat, hogy a munkáltató több munkabért fizet a munkavállalónak, mint amennyire az jogosult lenne. Gyakori eset, hogy a munkáltató tévedésből kétszer utalja el a munkabért, vagy egyszerűen hibásan számolja ki például a teljesítménybért. Az ijedtségen túl mit tehet ilyenkor a munkáltató?
Először is érdemes tisztázni, hogy mit értünk munkabér alatt. Munkabérnek tekinthető minden a munkaviszony alapján a munkavégzés ellentételezéseként a munkavállalónak fizetett pénzbeli és természetbeni juttatás. Éppen ezért nem tartozik a munkabér fogalmi körébe például a munkavállalónak fizetett költségtérítés, mivel azt nem a munkavégzés ellentételezéseként kapja a munkavállaló. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a költségtérítés jogcímen alaptalanul megfizetett összeg ne lehetne visszakövetelhető. Erre azonban a munkabér visszakövetelésétől eltérő szabályok irányadóak.
De mire ügyeljen a munkáltató, ha akarva, akaratlanul több munkabért utalt a munkavállalónak?
Természetesen ebben az esetben a munkáltató visszakövetelheti a tévesen kifizetett munkabér összegét. Nagyon fontos azonban, hogy ne tétlenkedjen. A munkáltatónak ugyanis a téves kifizetéstől számított 60 nap áll a rendelkezésére, hogy a tévesen átutalt összeget visszakövetelje. A munkáltatónak tehát e határidőn belül írásban kell közölnie a munkavállalóval a visszafizetésre irányuló felszólítást. A fizetési felszólításban meg kell határozni a visszafizetendő összeget, a követelés jogalapját, a fizetés határidejét és módját, valamint tájékoztatni szükséges a munkavállalót a jogorvoslat módjáról is.
Fontos hangsúlyozni, hogy a fizetési felszólítással történő igényérvényesítés mindössze a minimálbér háromszorosának megfelelő összegig lehetséges. Ezen felüli összeg fizetési meghagyásos eljárás útján vagy bírósági eljárás keretében érvényesíthető, feltéve, ha a munkavállaló önként nem fizeti vissza a tévesen átutalt összeget.
Amennyiben a munkáltató a bírósági út igénybevétele mellett dönt, a keresetlevelet a munkáltatói fizetési felszólítás közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtania az illetékes bírósághoz.
Amennyiben a munkáltató lecsúszik a 60 napos határidőről, 3 éves elévülési határidőn belül még mindig megkísérelheti visszakövetelni a tévesen megfizetett munkabért. Ezesetben azonban már nehezebb dolga van. Csak akkor járhat sikerrel, ha igazolni tudja, hogy a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga a munkavállaló idézte elő.
Annak eldöntésére, hogy mikor igazolhatóak a fentiek vegyük alapul egy bírósági döntéseket. A bírói gyakorlat alapján a kifizetés alaptalanságának felismerhetősége eldöntésekor a bíróság megvizsgálja, hogy a munkavállaló keresete milyen összegű volt, valamint megnézi az eltérés nagyságrendjét. Ez alapján pedig megvizsgálja, hogy az eltérés összege olyan jelentős mértékű volt-e, hogy azt a munkavállalónak észre kellett volna vennie. Munkáltatóként fontos tudnunk, hogy ha a munkáltató nem ad részletes elszámolást a kifizetésekkel összefüggésben, azaz a munkavállaló nem tudott meggyőződni a kifizetés helyességéről, a munkavállalótól nem elvárható, hogy a túlfizetést felismerje.
A jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállalónak nettó összegben kell visszafizetnie. A tévesen kifizetett összegből levont adót a munkáltató igényelheti vissza.
Ha konkrét kérdése van vagy jogi segítségre van szüksége, a Dr. Tömösvári Ügyvédi Iroda munkatársai készséggel állnak rendelkezésére. Foglaljon időpontot az iroda@tomosvarilaw.hu e-mail címen vagy honlapunkon keresztül!
