Mielőtt ingatlant vásárolnánk és megkötnénk az arra vonatkozó ingatlan adásvételi szerződést, mindenképp győződjünk meg arról, hogy az általunk megvásárolni kívánt ingatlan tehermentes-e, vagy esetlegesen milyen terhek vannak rajta. Ha ezt nem tesszük meg, könnyen érhet minket meglepetés. Ennek legegyszerűbb módja, ha még a szerződéskötést megelőzően lekérünk egy tulajdoni lapot.
Az ingatlan tulajdoni lapjának III. részén, az úgynevezett teherlapon kerülnek feltüntetésre az ingatlanon lévő terhek. Ezek terhelhetik az egész ingatlant, de az is lehet, hogy több tulajdonostárs esetén csak az egyik tulajdonostárs tulajdoni hányadát. (Amennyiben az adott ingatlannak több tulajdonosa van, úgy egy adott teher alatt az „utalás” szó, illetve például a II/2. szám látható. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó teher kizárólag a II/2. alatt bejegyzett tulajdonostárs tulajdoni hányadát terheli, a többi tulajdonostárs tulajdoni hányada e teher alól mentes.)
Cikkünkben azokat a leggyakrabban előforduló, ingatlanra bejegyzett terheket vesszük sorra, melyekre kifejezetten érdemes figyelemmel lenni:
- jelzálogjog, ennek biztosítékául szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom
- haszonélvezeti jog
- özvegyi jog
- végrehajtási jog
- vezetékjog.
1. Jelzálogjog és annak biztosítékául szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom
A leggyakrabban előforduló teher egy ingatlanon a jelzálogjog, figyelemmel arra, hogy ezen terhet a hitelt nyújtó pénzintézet minden esetben bejegyezteti az ingatlanra, amennyiben az ingatlan adásvétele érdekében a vevő bankkölcsönt vett fel. A felvett bankkölcsön összege, mint tőke és esetleges járulékai erejéig a bank tehát bejegyezteti a jelzálogjogot, és a bank feltüntetésre kerül az ingatlan-nyilvántartásban, mint a jelzálogjog jogosultja. A bank számára ezen jogintézmény egyfajta biztosítékot jelent, hiszen amennyiben az adós, azaz aki a bankkölcsönt igényelte, vagyis általában az ingatlan vevője nem szerződésszerűen teljesít, és a hiteltörlesztések összegét határidőben és maradéktalanul nem fizeti vissza a bank részére, úgy a bank, mint hitelező akár el is árvereztetheti az ingatlant.
Abban a szerencsés helyzetben viszont, ha az adós a hitel és esetleges járulékai összegét teljes mértékben, határidőben visszafizette a bank részére, akkor célszerű haladéktalanul a bank javára bejegyzett jelzálogjog törléséről gondoskodni, melyhez a pénzintézet által kiállított és aláírt, érvényes és hatályos úgynevezett törlési engedélyre van szükség.
Ügyeljünk rá, hogy a jelzálog törlése nem minden esetben történik meg automatikusan a kölcsön visszafizetését követően. Vannak olyan pénzintézetek, ahol az utolsó törlesztőrészlet megfizetésével automatikusan kiállítják ezen okiratot, viszont léteznek olyan bankok is, ahol külön kérelemre indul meg a törlési engedély bank részéről történő elkészítése és adós részére történő kiadása.
Rendkívül fontos tehát, hogy amennyiben visszafizetésre került a bankkölcsön teljes összege (tőke és járulékai), úgy mindenképpen kérjük ki a törlési engedélyt a banktól, ellenkező esetben a jelzálogjoggal terhelt ingatlanunkat a későbbiekben értékesíteni sem tudjuk. A jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez ezenfelül mindössze annyit kell tennünk, hogy megfizetünk 6.600.- Forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat az illetékes Földhivatal felé, illetve csatoljuk az érvényes és hatályos törlési engedélyt.
Elidegenítési és terhelési tilalom
A jelzálogjoghoz szorosan kapcsolódó jogintézmény az elidegenítési és terhelési tilalom, melyet a hitelintézetek előszeretettel alkalmaznak a javukra bejegyzett jelzálogjog biztosítékául. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelzálogjoghoz kapcsolódóan, annak biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalmat is bejegyeztetnek az ingatlanra, a bankkölcsön maradéktalan visszafizetésének biztosítása érdekében. A jogintézmény lényege, hogy elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlant semmiképpen nem lehet a hitelt nyújtó pénzintézet hozzájárulása nélkül eladni, elajándékozni vagy megterhelni. Amennyiben a jelzálogjog – az említett törlési engedély alapján – törlésre kerül az ingatlan-nyilvántartásból, az annak biztosítékául szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom sem terheli már a továbbiakban az adott ingatlant, ugyanis ez is törlésre kerül.
2. Haszonélvezeti jog, özvegyi jog
A másik gyakran előforduló bejegyzett teher ingatlanon a haszonélvezeti jog, illetve az özvegyi jog. A haszonélvezeti jog értelmében, a haszonélvezeti jog jogosultja a más személy tulajdonában álló ingatlant birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Fontos azonban kiemelni, hogy a haszonélvezeti jog jogosultját nem illeti meg a rendelkezés joga, tehát például nem adhatja el vagy nem terhelheti meg az ingatlant, az ingatlan tulajdonosa azonban a haszonélvező beleegyezése nélkül is jogosult az ingatlanát értékesíteni. Figyeljünk arra, hogy az új tulajdonost ugyanúgy kötik a haszonélvezővel szemben fennálló korlátok. Kiemelendő, hogy nemcsak az ingatlan egészére, hanem egyes ingatlanrészekre is alapítható haszonélvezeti jog, illetve, ha több tulajdonostárs van, akkor kizárólag egyikük tulajdoni hányadára is lehet érvényesen haszonélvezeti jogot alapítani.
A haszonélvezeti jogról annak jogosultja bármikor ellenérték nélkül, ingyenesen vagy ellenérték fejében lemondhat, mely lemondás legtöbbször az ingatlan értékesítésével egyidejűleg szokott megtörténni, figyelemmel arra, hogy a haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.
Özvegyi jog akkor kerül feltüntetésre teherként az ingatlanon, ha az egyik házastárs halála esetén, a túlélő házastárs az elhunyttal közösen lakott lakásra és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez. Ezen jogintézmény mögött feltehetően az a jogalkotói cél áll, hogy a túlélő házastárs számára, házastársa elvesztését követően is biztosítva legyen a megszokott élettér és környezet.
3. Végrehajtási jog
Ha az ingatlan tulajdonosa tartozást halmoz fel, azaz pénztartozása áll fenn valakivel szemben és azt nem rendezi határidőben, úgy a tartozás nagyságától függően úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást vagy polgári peres eljárást indíthat az adós ellen. A polgári perben vagy a fizetési meghagyásos eljárásban született jogerős határozat teremt alapot a jogosultnak arra, hogy végrehajtási eljárást kezdeményezzen az adós ellen és a követelését jogi úton érvényesítse. Ebben az esetben az ingatlanra végrehajtási jog is bejegyzésre kerülhet.
A végrehajtási joggal terhelt ingatlan esetén arra kell legjobban vigyázni, hogy a vevő tehermentes ingatlanhoz jusson. Ha ugyanis végrehajtási joggal terhelten kerül sor az ingatlan megvételére, akkor a tulajdonosváltozás miatt nem szűnik meg automatikusan a végrehajtási jog, sőt az új tulajdonos ingatlanát is változatlanul terhelni fogja. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben az adásvételkor az ingatlan tulajdoni lapján a végrehajtási jog szerepel, és a felek nem állapodnak meg a tehermentesítésben, akkor az új tulajdonos sem hivatkozhat arra, hogy a végrehajtási jogról nem tudott.
4. Vezetékjog
Szintén sokszor terheli az ingatlant vezetékjog. A vezetékjog egyfajta szolgalmi jog, amely használati jogot teremt egy harmadik, kívülálló személy számára, más tulajdonában álló ingatlanon. A vezetékjog jogosultja a terhelt ingatlant meghatározott célra jogosult használni, azonban ez a használat nem járhat a tulajdonos érdekeinek sérelmével, illetve nem akadályozhatja az ingatlan használatát. Leggyakrabban az ingatlanra bejegyzett vezetékjog jogosultja a villamoshálózat üzemeltetője, mely a bejegyzett vezetékjogra tekintettel jogosulttá válik föld alatti és feletti vezeték építéséhez a más tulajdonában lévő ingatlanon.
Amennyiben szakértői segítségre van szüksége a fentiekkel kapcsolatban, forduljon irodánkhoz bizalommal az iroda@tomosvarilaw.hu e-mail címen vagy foglaljon időpontot honlapunkon keresztül!
