A munkaviszony hierarchikus természetéből fakadóan rendelkezik a munkáltató az utasítás, irányítás, felügyelet és fegyelmezés jogával. De melyek ennek a korlátjai? Van-e lehetősége egy munkavállalónak ellentmondani? Mire hivatkozhat a munkavállaló, ha nem ért egyet? Cikkünkben ezeket a kérdésköröket járjuk körbe.
Általánosságban megállapítható, hogy a munkáltató utasításadási joga kiterjed a munkával kapcsolatos valamennyi technikai elem meghatározására és a munkavégzés módjára. Ettől egyedi megállapodás esetén természetesen el lehet térni, bár valljuk be, ez igen ritka. Több módon is megvalósulhat az utasítás a munkáltató részéről, lehet ez akár konkrét feladatmeghatározás, de ugyanúgy egyes tevékenység, cselekedet tiltása is.
Milyen feltételek teljesülése mellett kaphatok utasítást?
A munkáltatói utasításnak mindenekelőtt célhoz kötöttnek kell lennie és kizárólag a munkavégzést érintően vagy azzal összefüggésben van helye. Általánosságban elmondható, hogy nem jellemző, hogy a munkavállalók megtagadnák a munkavégzéssel kapcsolatban részükre adott utasításokat, de a jogalkotó bizonyos esetekben – komoly indok esetén – lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló ellentmondhasson. Alap helyzetben a munkavállaló a munkáltatója rendelkezése és döntései szerint köteles feladatát elvégezni, de ez nem jelenti azt, hogy ne bírálhatná alapos ok felmerülése esetén az egyes utasításokat.
Az utasítási jog kétségtelenül széles kőrű, de nem tekinthető korlátlannak. Egyik legalapvetőbb korlátja a jogszabályi kontroll, azaz nem lehet szembe menni az egyes – jogszabályokban meghatározott -minimum munkavégzési követelményekkel (egészség, biztonság, méltóság megtartása, heti és napi pihenőidők megtartása) és a munkaviszonyt alapjaiban meghatározó elvekkel (például jóhiszeműség, méltányos mérlegelés és az együttműködési kötelezettség). Másodsorban az utasítás egyértelműen nem mehet szembe kollektív szerződéssel, üzemi megállapodással.
Hogyan reagálhat a munkavállaló a kapott utasításra?
Egyes esetekben a munkavállalónak meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, más esetben lehetősége van megtagadni, de ez nem kötelező, ezenfelül előfordulhat olyan helyzet is, hogy a munkavállaló eltérhet az utasítás egyes részeinek betartásától.
Kötelező megtagadni az utasítást abban az esetben, ha a végrehajtás más személy életét, testi épségét, egészségét, illetve a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Például, ha a munkáltató arra utasítana, hogy a gyártás során keletkezett veszélyes hulladékot hazafelé menet dobja ki valahol a munkavállaló, mert a munkahelyi tároló már tele van. Ilyen esetben természetesen könnyen felismerhető, hogy milyen veszélyek rejlenek az utasítás teljesítésében, így ilyen helyzetben a munkavállaló kötelezettsége megtagadni az utasítást. Ebbe a kategóriába tartoznak azok az esetek is, amikor a munkáltató a munkavédelmi szabályok megsértésére utasítja munkavállalóját.
A megtagadható utasítások körébe tartozik az az eset, amikor munkaviszonyra vonatkozó szabály megsértésével járna az utasítás végrehajtása. Ebben az esetben a munkavállaló mérlegelheti, hogy végre kívánja-e hajtani vagy inkább megtagadja az iránymutatást. A saját testi épség veszélyeztetése esetén is mérlegelhető a megtagadás, ennek oka az, hogy egyes munkakörökben ezen veszély fennállta nélkül nem végezhető el a munka (ipari alpinista). Fontos kiemelni, hogy abban az esetben is lehet nemet mondani, ha a későbbiekben nem igazolódik be a veszélyhelyzet.
Hangsúlyozzuk, hogy a megtagadás nem azt jelenti, hogy a munkavállaló mentesül az egyéb feladatok alól. Abban az estben pedig, ha a munkavállaló az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre távolléti díjra jogosult.
Az utasítástól való eltérés lehetősége abban az esetben lehetséges, ha ezzel a munkáltatót károsodástól óvja meg a munkavállaló és nincs mód a munkáltató előzetes értesítésére. Nézzünk egy példát: ha a munkáltató által adott utasítás ésszerűtlen vagy szakmaiatlan, lehetőség van arra, hogy a munkavállaló eltérjen a pontos utasítástól. Erről azonban haladéktalanul köteles munkáltatóját tájékoztatni.
Hogyan alakul az utasítás távmunka és más atipikus munkavégzés esetén?
Modern korunk igényeinek megfelelően elterjedt rugalmas, atipikus munkavégzési formák egyedi kötelezettségeket és gyakorlatot teremtettek. Ennek következtében a távmunka esetén az utasítási jog speciális enyhébb formát ölt és csupán a feladatok meghatározására terjed ki. Ha valaki például otthonról végzi a munkáját, nagyobb önállósággal rendelkezik, így a munkáltatója utasítási joga is korlátozottabb, csak a munkavégzéssel összefüggésben állhat fenn. Így nem utasíthatja például a távmunkában dolgozó munkavállalót a munkáltató, hogy naponta hányszor, mikor kávézhat.
Szorosan kapcsolódik az utasítási jogkörhöz az ellenőrzési jogosultság gyakorlása, ami egyedi módon érvényesül az atipikus munkaviszonyok esetén. A távolról történő munkavégzés során a munkavállaló saját eszközein, sajátos munkavégzési helyen, kötetlen munkarendben dolgozik, de a munkáltató ez idő alatt is jogosult az ellátandó feladatokat meghatározni, a munkát aránytalan sérelem okozása nélkül ellenőrizni. Munkáltatóként ne állítsunk be bejelentés nélkül a munkavállaló lakásába.
Az utasítási jog természetét alapvetően befolyásolja az adott munkaviszony, munkakör sajátos környezete, mindezek alapján formálódik a terjedelme, relevanciája és jogszerűsége egyaránt. Éppen ezért megállapítható, hogy az utasítás jogszerűsége gyakran sokkal árnyaltabb a jogszabályi rendelkezéseknél.
Ha konkrét kérdése van vagy jogi segítségre van szüksége, a Dr. Tömösvári Ügyvédi Iroda munkatársai készséggel állnak rendelkezésére. Foglaljon időpontot az iroda@tomosvarilaw.hu e-mail címen vagy honlapunkon keresztül!
Jelen cikkünk tartalma tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Kérjük vegye figyelembe, hogy előfordulhat, hogy cikkünk megjelenése óta jogszabályváltozás miatt az abban lévő információk már nem aktuálisak.
