A házastársak vagyoni helyzetét a házassági életközösség kezdetétől – kivéve ha házassági vagyonjogi szerződésben nem rendelkeztek másként – házastársi vagyonközösség, mint törvényes házassági vagyonjogi rendszer határozza meg. A házastársak vagyona három alvagyonra oszlik, a Feleség különvagyonára, a Férj különvagyonára, illetve a házastársi közös vagyonra.
Annak tisztázása, hogy mely vagyoni elem tartozik valamely házastárs különvagyonához, illetve a közös vagyonhoz, a gyakorlatban legfőképp a házasság felbontásakor van kiemelkedő jelentősége.
A hatályos törvényi szabályozás vélelmet állít fel amellett, miszerint a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglevő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonba tartoznak, ezt nevezzük a közös vagyonhoz tartozás vélelmének. Figyelemmel arra, hogy vita esetén ennek ellenkezőjét bármely házastárs bizonyíthatja a bíróság előtt, egy megdönthető vélelemről beszélhetünk.
Házastársi közös vagyonba tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt, vagy külön-külön szereztek, kivéve azokat a vagyontárgyakat, terheket és tartozásokat, melyek a törvény erejénél fogva különvagyonnak minősülnek, illetve amelyek tekintetében a Felek által esetlegesen kötött házassági vagyonjogi szerződés másként rendelkezik.
Az alábbi felsorolás a házastársi közös vagyon elemeit veszi sorra:
- A házastársak keresőtevékenységéből származó jövedelem a közös vagyon részét képezi, függetlenül attól, hogy azt milyen jogcímen kapják (például: munkabér, vállalkozói díj, megbízási díj, nyugdíj).
- Valamely vagyontárgy felett a tulajdonjog ellenszolgáltatás ellenében, átruházás útján történő megszerzése, feltéve, hogy a szerzés nem a különvagyon terhére történt és hogy a szerződés megkötésére az életközösség fennállása alatt került sor. Például adásvételi szerződés útján megszerzett ingatlan, melyre vonatkozóan az adásvételi szerződés megkötésére a házassági életközösség fennállása alatt került sor.
- A közös vagyon helyébe lépett érték szintén a közös vagyonhoz tartozik, ilyen például az ellopott vagyontárgyért járó kártérítés.
- Valamely házastárs különvagyonának tiszta haszna ugyancsak a közös vagyon részét képezi, azaz, ha például valamely házastárs a különvagyonából megvásárol egy ingatlant és azt bérbe adja, úgy az abból származó bérleti díj, mint tiszta haszon a közös vagyont gyarapítja.
- A megszerzett vagyoni értékű jog szintén a közös vagyonhoz tartozik, ilyen lehet például a használat joga, vagy a haszonélvezet.
- A házastársaknak a házasságkötésükre tekintettel vagy később, az életközösség fennállása alatt, kedvezőbb életkörülmények biztosítása érdekében adott ajándék is általában a közös vagyonhoz tartozik. Ennek tipikus iskolapéldája a menyasszonytáncpénz. A nászajándék is elsősorban a közös vagyont gyarapítja, azonban bizonyítható, hogy az ajándékozó csak az egyik házastársnak szánta az ajándékot, ebben az esetben a nászajándék különvagyoni jelleget ölt.
- Fontos kiemelni, hogy a mindennapi közös életvitelt elősegítő, szokásos mértékű, különvagyoni berendezési tárgyak (például mosógép, televízió, stb.) 5 év házasság után közös vagyonná válnak, így ebben az esetben a különvagyoni vagyontárgy közös vagyonná válása figyelhető meg.
- A közös vagyon aktívákból és passzívákból épül fel, azaz a házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és főszabály szerint, közösen viselik a bármely házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségekből eredő tartozásokat. A Ptk.-ban foglaltakra figyelemmel, minden ami nem különvagyoni tartozás, az a közös vagyont terheli.
A közös vagyonhoz tartozó vagyonelemek mellett rendkívül fontos annak megállapítása is, hogy mely vagyontárgyak tartoznak valamely házastárs különvagyonába. Különvagyonnak számít:
- A házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy, így például amennyiben a vagyonközösség létrejöttét megelőzően a Férj 1/1 arányú kizárólagos tulajdonát képezte egy ingatlan, úgy az az ingatlan a házastársi vagyonközösség létrejöttét követően is a Férj különvagyonaként értékelendő, a Felek eltérő rendelkezése hiányában.
- A házastársi vagyonközösség fennállása alatt valamely házastárs által örökölt vagyontárgy szintén különvagyon lesz. Példának okáért, ha a Feleség a Nagymamájától, mint örökhagyótól megörökli az évtizedek óta családi örökség részét képező ékszert, úgy ez a vagyontárgy Feleség különvagyonát fogja képezni.
- Szintén különvagyonhoz számítandó a házastársi vagyonközösség fennállása alatt valamely házastárs részére ajándékozott vagyontárgy, vagy a részére nyújtott ingyenes juttatás.
- Házastársi különvagyon részét képezi a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog. A szellemi alkotás megalkotóját személyhez fűződő és vagyoni jogok illetik meg, ezek közül a személyhez fűződő jog lesz különvagyon, mint például a név feltüntetésének joga.
- Valamely házastárs személyét ért sérelemért kapott juttatás szintén különvagyoni elem, ilyen például a sérelemdíj.
- A személyes használatra szolgáló, szokásos mértékű vagyontárgy a házastárs különvagyonát gyarapítja, ilyen vagyontárgy lehet például a pénztárca, ruhanemű.
- Természetesen a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy, vagy a különvagyon helyébe lépő érték megőrzi különvagyoni jellegét. Ha például egy családi örökségből származó ékszert értékesít vagy elcserél egy másikra az a házastárs, akinek az ékszer a különvagyonát képezi, akkor az új ékszer, vagy az ékszerért kapott vételár a házastárs különvagyonaként értékelendő.
Számos módszer áll rendelkezésre, hogy elkerülhetőek legyenek a különvagyon-közös vagyon körüli viták. Az egyik legjobb megoldás, ha időben házassági vagyonjogi szerződést kötnek a felek. Forduljon hozzánk bizalommal ha kérdése van, az iroda@tomosvarilaw.hu e-mail címen vagy foglaljon időpontot honlapunkon keresztül!
