fbpx

5 lényeges különbség a megbízási és vállalkozási szerződés között

Gyakran megesik Önnel, hogy egy szolgáltatás kapcsán nehezen tudja eldönteni, pontosan milyen szerződést is kössön? Mikor beszélünk megbízási, mikor vállalkozási szerződésről? Cikkünkben összegyűjtöttük a két jogviszony közötti legfontosabb különbségeket.

Kik a megbízási és a vállalkozási szerződések alanyai?

A megbízási és a vállalkozási szerződés már az alanyaiban is eltér egymástól. A megbízási szerződés esetében a megbízó és a megbízott kötik a szerződést, míg a vállalkozási szerződés esetében a megrendelő és a vállalkozó szerződnek.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy mindkét szerződés fajtának altípusai is lehetnek. A megbízási szerződésnek többek között a bizományi, a közvetítői, a szállítmányozási, valamint a bizalmi vagyonkezelési szerződés. Míg a vállalkozási szerződésnek pl. a tervezési, kivitelezési, kutatási, utazási, mezőgazdasági vállalkozási, közszolgáltatási, valamint a fuvarozási szerződés.

Mire irányul a megbízási és a vállalkozási szerződés?

Nagyon fontos különbség van a két szerződéstípus között az eredmény, azaz a cél tekintetében. A vállalkozási szerződés ugyanis eredmény kötelemmel bír, a megbízási szerződés viszont gondossági kötelem.

De mit jelent mindez? A vállalkozó a vállalkozási szerződés keretében egy előre meghatározott eredmény, cél elérésére törekszik. Ilyen például egy tervező vállalkozási szerződése, mely során egy épület megtervezése az eredmény. Vállalkozási szerződés a kutatási szerződés is, mely során a kutatók arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy kutatómunkával elérhető tanulmányt készítsenek. Ha a vállalkozó például egy szobrász, akkor a megrendelő által rendelt szobor megalkotása a szerződés célja.

A megbízási szerződés során ezzel szemben nincs eredmény kötelem, tehát a megbízott nem vállal kötelezettséget egy adott eredmény elvégzésére, mindössze bizonyos feladatok ellátására, melynek nem minden esetben lesz konkrét eredménye. Ezen feladatok elvégzése során a tőle elvárható legnagyobb gondossággal és szakértelemmel köteles eljárni. A megbízási szerződések tipikus példája az orvosi megbízás. Amennyiben a megbízott egy orvos, akkor is teljesíti a szerződést, ha meggyógyítani ugyan nem tudja a betegét, de megfelelő szakértelemmel és gondossággal jár el a kezelése során. Természetesen a vállalkozó is köteles a tőle elvárható legnagyobb gondossággal és szakértelemmel eljárni, de mindezek mellett még egy eredményt is produkálnia kell munkája során. A megbízott a megbízási szerződés keretében eredmény elérésére nem köteles.

Hogyan alakul a díjazás?

A megbízott megbízási díjra, míg a vállalkozó vállalkozási díjra jogosult. A kettő között az a különbség, hogy a vállalkozó csak abban az esetben jogosult a vállalkozási díjra, amennyiben a vállalt eredményt -a művet- megvalósítja. A megbízott akkor is díjazásban részesül, ha megfelelően és gondosan ellátja az általa vállalt feladatot, ám az -neki fel nem róhatóan- eredményre nem vezet. A vállalkozói díj és a megbízási díj is a szerződés teljesítésekor esedékes.

Van-e utasítási jog a megrendelőnek vagy a megbízónak?

A megrendelő utasítás adási jogköre nem terjed ki a feladat elvégzésének mikéntjére. A vállalkozó tehát „szabad kezet” kap a tekintetben, hogy hogyan végzi el a feladatot, a megrendelőnek csupán az számít, hogy létrejöjjön a munka során az előre meghatározott eredmény. A megrendelő tehát megadja a paramétereket a vállalkozónak, aki a saját tudása, hozzáértése szerint elkészíti a művet.

A megbízási szerződés során a megbízott köteles a megbízó utasításait követni, ezek az utasítások lehetnek általános jellegűek, de vonatkozhatnak részletesen az adott feladat elvégzésének mikéntjére is.

Összességében tehát a megbízónak egy szélesebb körű utasítási adási joga van a megrendelőhöz képest, ezáltal a vállalkozó nagyobb, míg a megbízott kisebb fokú önállósággal járhat el. Amennyiben a megbízó vagy a megrendelő szakszerűtlen, vagy célszerűtlen utasítást ad, akkor arra őt köteles a megbízott vagy a vállalkozó figyelmeztetni, valamint a vállalkozó és a megbízott is megtagadhatja ezen utasítás teljesítését.

Köteles a megbízott vagy a vállalkozó személyesen eljárni a feladat teljesítése során?

A megbízási szerződés, ahogyan a neve is sugallja, egy fokozott, személyes bizalmon alapuló kötelem. A megbízás jellegéből fakad ugyanis, hogy a megbízó egy általa kiválasztott személyt szeretne az adott feladat elvégzésével megbízni, elsősorban általában azért, mert benne bízik. A a megbízás során a megbízott köteles tehát személyesen eljárni. Ezzel szemben a vállalkozó jogosult alvállalkozó igénybevételére, azaz a teljesítéssel mást, azaz alvállalkozót is megbízhat.  

Összességében tehát láthatjuk, hogy a két szerződéstípus, ha először meglehetősen hasonlónak is tűnik, nagy mértékben különbözik egymástól. A legfontosabb minden esetben megvizsgálni, hogy az adott szolgáltatás törekszik-e eredmény elérésére, van e pontosan, előre meghatározott célja az adott tevékenységnek. Amennyiben ezt sikerült eldöntenünk, vegyük végig sorra a többi pontot, így hamar eredményre juthatunk, hogy milyen szerződést kössünk az adott szolgáltatás kapcsán.

Amennyiben segítségre van szüksége szerződései elkészítéséhez, keressen minket telefonon, vagy az iroda@tomosvarilaw.hu e-mail címen.