Igaz régóta nincs már hatályban az a szabály, hogy ha a munkavállaló keresőképtelen, akkor nem lehet felmondani neki, mégis beivódott a köztudatba, hogy ha a munkavállaló nem szeretné, hogy felmondjanak neki, gyorsan kiíratja magát táppénzre.
Ebből is látszik, hogy az orvos által megállapított keresőképtelenségnek hatása van mind a munkáltatóra, mind a munkavállalóra. De vajon mitől véd a keresőképtelenség? A munkáltatónak van-e jogosultsága a keresőképtelenség felülvizsgálatára?
Mielőtt megválaszolnánk a fenti kérdéseket, fontos hangsúlyozni, hogy minden munkaviszonyban be kell tartani a munka törvénykönyve által előírt általános magatartási követelményeket. Egyik ilyen, nagyon fontos elvárás a jóhiszemű és tisztességes eljárás, valamint a kölcsönös együttműködési kötelezettség betartása. De mit is jelent ez? Nem mást, minthogy a munkaviszony során a munkáltatónak és a munkavállalónak a jogok gyakorlása és a kötelezettségei teljesítése során a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően kell eljárnia, kölcsönösen együtt kell működnie és nem lehet olyan magatartást tanúsítania, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. Azaz akár felmondási indok lehet az is, ha a munkavállaló vagy a munkáltató az együttműködési kötelezettségét megszegi. Igaz ez a keresőképtelenség során elvárt kölcsönös tájékoztatási kötelezettségre is. A munkavállalónak értesítenie kell a munkáltatót a keresőképtelenségről és annak megszűnéséről is. A bírói gyakorlat alátámasztja, hogy megalapozza az azonnali hatályú felmondást, ha a munkavállaló hosszabb időtartamban (akár két hét) nem tájékoztatja a munkáltatót, hogy keresőképessé nyilvánították (Mfv.I.10.042/2017/9). A munkáltatónak pedig tájékoztatnia kell a munkavállalót, hogy a táppénz jogosultság kimerítését követően keresőképtelenségi igazolást kell hoznia háziorvosától, valamint be kell utalnia a munkavállalót foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra (Kúria Mfv.X.10.332/2019/9)
De nézzük meg, hogyan mondható fel betegállomány alatt a munkaviszony
A fent részletezett alapelvet célszerű követni abban az esetben is, ha a munkavállaló keresőképtelen állapotba kerül, azaz „kiírja” az orvos. Nem szerencsés vele visszaélni. Ma már a saját jogú betegállomány nem jelent ugyanis védelmet a munkáltatói felmondás közlésével szemben. Így teljesen mindegy, hogy a munkavállaló keresőképtelen, így betegszabadságon van, vagy ha a betegszabadság lejárt, csupán táppénzen van. A munkáltató ugyanis már a betegszabadság ideje alatt jogosult felmondást közölni a munkavállalóval, más kérdés, hogy a felmondási idő a közléssel még nem indul el.
A felmondás ugyanis csak a keresőképtelenség leteltét követő napon kezdődik. Mivel a jogalkotó célja az volt, hogy ne lehessen visszaélni a helyzettel, a felmondási idő késleltetése csak korlátozott ideig lehetséges. Ha a munkavállaló kitölti a betegszabadság idejét (egész évben fennálló munkaviszony esetén évi 15 munkanap), az ezt követő 1 évig – feltéve, ha ezidőalatt a munkavállaló táppénzen van – a felmondási idő még nem indul meg. Abban az esetben, ha a munkavállaló ennél is hosszabb ideig van betegállományban, a felmondási ideje már elindul és munkaviszonya megszűnhet. Más a helyzet, ha beteg gyermek ápolás miatt áll fenn a keresőképtelen helyzet. Ezesetben a fent említett időkorlát nem alkalmazható.
Fontos hangsúlyozni, hogy a keresőképtelenséghez kapcsolódó fenti védelem csak az ún „rendes” felmondás esetén áll fenn, próbaidő alatti, vagy azonnali hatályú felmondás esetén nem. Ez utóbbi esetekben a munkaviszony azonnal megszűnik. Természetesen a munkavállaló is megszüntetheti egyoldalúan a munkaviszonyát a keresőképtelenség ideje alatt és arra is mód van, hogy a felek közös megegyezéssel vessenek véget a közös munkának.
Kell-e igazolni a keresőképtelenséget?
A keresőképtelenséget minden esetben az orvos jogosult megállapítani. Az igazolásnak pedig fontos jelentősége van, ezáltal ugyanis a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.
Az a tény, hogy az orvos kiállította a keresőképtelenségről szóló igazolást, még nem jelenti azt, hogy a munkavállalónak ne kellene a munkáltatót a keresőképtelen állapotról tájékoztatnia, kivéve, ha önhibájából nem képes erre.
A keresőképtelen helyzet gyakran megnehezíti a munkáltató dolgát. Egyrészt a munkavállaló nem jelenik meg, helyettesíteni kell, másrészt, gyakran előfordul, hogy a keresőképtelenség időtartama elhúzódik, tartóssá válik, akár 30 napon túli időintervallumra is. Tartós keresőképtelenség esetén felmerülhet a munkakörre való alkalmasság kérdése is, mely további kötelezettséget ró a munkáltatóra. A munkáltatónak ugyanis jogszabályi előírás alapján soron kívüli üzemorvosi alkalmassági vizsgálatot kell elrendelnie, ha a munkavállaló 30 napot meghaladóan keresőképtelen. Ha az üzemorvos úgy ítéli meg, hogy a munkavállaló foglalkozás-egészségügyi szempontból alkalmatlan a munkakörre, az alapját képezheti a munkáltatói felmondásnak. Ezért is fontos, hogy a munkavállaló ne csak a keresőképtelen állapot megállapításáról, hanem annak megszűnésről is tájékoztassa a munkáltatót. Ahogy korábban már említettem, ennek elmaradása akár azonnali hatályú felmondáshoz is vezethet.
Itt szeretném ismét hangsúlyozni, hogy nem csak a munkavállalót, de a munkáltatót is terheli az együttműködési kötelezettség. A hosszabb ideje keresőképtelen állományban lévő munkavállaló esetében a munkáltatótól is fokozottabb együttműködés várható el a távollétek igazolásával kapcsolatban (Mfv.I.10.763/2016/4). Ezt támasztja alá egy konkrét jogeset is, mely során a munkavállaló, a felperes, hosszú ideig keresőképtelen állományban volt. A keresőképtelen állapot közel három hónapos időszak után szűnt meg. A munkáltató és a munkavállaló ezen két hónap alatt nem tartották a kapcsolatot, így a munkáltató nem szólította fel a munkavállalót, hogy igazolja keresőképtelenségét. A munkáltató vitatta a munkavállaló keresőképtelenségének fennálltát, azonban mivel a perben nem tudta igazolni, hogy az együttműködési kötelezettsége teljesítése körében felszólította a munkavállót az igazolások benyújtására, elvesztette a pert.
Felülvizsgáltathatja a munkáltató a keresőképtelenséget?
A munkáltatónak lehetősége van a keresőképtelenség felülvizsgálatát kérni. Fontos, hogy erre csak a betegszabadság vagy a táppénz ideje alatt van lehetősége. Ha a munkavállaló már visszatért a munkába, vagy a munkaviszonya már megszűnt, a munkáltató már nem élhet a lehetőséggel.
Kérdés vagy bizonytalanság esetén irodánk készséggel áll rendelkezésére az iroda@tomosvarilaw.hu címen.
Jelen cikkünk tartalma tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Kérjük vegye figyelembe, hogy előfordulhat, hogy cikkünk megjelenése óta jogszabályváltozás miatt az abban lévő információk már nem aktuálisak.
